Fényképezési alapelvek
Mélységélesség
Az embereknek leginkább azok a portrék és csendéletek tetszenek, amelyeknek életlen a hátterük, így a téma jobban ki van rajtuk emelve. Attól függően, hogy a kép mely területére történt az élességállítás,
a kép lehet életlen vagy éles. Előbbit kis, utóbbit nagy mélységélességű fényképnek nevezik.
A mélységélesség azt mutatja, hogy a témától milyen távolságban lévő tárgyak élesek még a képen. A kis mélységélesség azt jelenti, hogy az éles terület nagyon szűk, míg nagy mélységélesség esetén tágas.
Kis mélységélességű, a témát kiemelő és a többi képrészt életlenül mutató fényképet teleobjektívvel vagy kis rekesznyílásértéket (azaz nagyra nyitott rekeszt) választva lehet készíteni. Ezzel ellentétben nagy mélységélességű, a képen lévő összes elemet élesen mutató fényképet nagylátószögű objektívvel vagy nagy rekesznyílásértéket (azaz szűk rekeszt) választva lehet készíteni.
Mi hozza létre az életlen hatást?
A mélységélesség a rekesznyílásértéktől függ
Minél jobban ki van nyitva a rekesz (azaz minél kisebb a rekesznyílásérték), annál kisebb lesz a mélységélesség. Ha a többi érték – azaz a zársebesség és az érzékenység – változatlan marad, kis rekesznyílásértéket választva kis mélységélességű képet kapunk.
55 mm F5.7 | 55 mm F22 |
Kis mélységélesség | Nagy mélységélesség |
20
